­

Tacskó túra a Pilisben

Gyere velem vidékre április 24, 2018
Egy kutya rengeteg előnnyel jár. Többet tudok felsorolni, mint egy nyolcéves kislány, ugyanis nekem tizenhét év előnyőm van az érvek gyűjtögetésében. Kikezdhetetlen indok a a kutyatartásra, hogy a napi három séta fitten tart. Ráadásul a túrák is sokkal vidámabbak egy kis élőlény társaságában, aki minden bokoraljnak ugyanúgy örül, és látszólag a legmeredekebb sziklaormot megmászva is rengeteg energiája marad. Kávéval, örökbefogadott tacskó testvéremmel ilyen...

A tavasz első virágai

Gyere velem vidékre április 06, 2018
Kezdtem attól tartani, hogy idén elmarad a tavasz. Valahogy így vagyok mindig ezzel a kopár márciusban, lesem, hogy mikor kezdenek rügyezni a fák. De hogy a természet áprilisban sem mutat semmi hajlandóságot a levélbontásra, az egyenesen kétségbeejtÅ‘. Fagypont fölött, emberi idÅ‘járási körülmények között már vágyom ki a városból, de jól esne a lelkemnek egy kis zöld is. Csabi megnyugtat, hogy a tavasz csak álcázza...

Nagyvázsonyi hóviárgok

Gyere velem vidékre március 23, 2018
Mindig nagyon várom a tavaszt. Nem csak azért, mert hosszú távon nem bírom a hideget és a sötétet, meg persze, mert akkor van a szülinapom, de hiányzik a természet is. Bár a téli tájnak is megvan a maga bája, számomra a mínusz fokok igencsak behatározzák a kint tartózkodás szűkös, időbeli kereteit. Gyerekkoromban rengeteget kirándultunk, nyakunkba vettük a családot és a barátokat – vagy...

A füzéri vár kísértetei

Gyere velem vidékre március 09, 2018
Szeretem a várakat – ha akarnám sem tudnám véka alá rejteni. Látom a báját az elhagyatott szobáknak, a huzatos termeknek és a térben ragadt történeteknek. Legutóbbi, Erdőbényei kirándulásunk után folytattuk utunkat kelet felé, hogy felfedezzük az országnak ezt a részét, amiről szinte semmit sem tudok. Egy kanyar után hatalmas hegy ugrott ki a kietlen, lapos tájból, tetején hófehér, szürke tetejű várral. Én ilyet...

Erdőbényei idill és dínomdánom

Gyere velem vidékre február 23, 2018
Többször jártam már Erdőbényén, de a legemlékezetesebb látogatásom nagyjából négy és fél évvel ezelőtt esett meg, az egyetem előtti utolsó nyaramon, amikor minden felnőtt létbe hajló gyereknek boldognak kell lennie, és rajtam mégis erőt vett a kamasz kor sajátos melankóliája. Akkoriban mindig volt egy könyv a kezem ügyében, amivel másodpercek töredéke alatt kizárhattam az engem körülvevő, tompa világot. Apa többször elmotyogta már a...

Vega tepertőkrém

süssünk süssünk valamit január 22, 2018
Gyerekkoromban úgy gondoltam, hogy életem végéig el tudnék élni vajas kenyéren. Miután elhagytam a húsokat az étrendemből, a szendvicseimről lekerültek a felvágottak, és valóban csak vaj maradt a kenyéren. Egy ideig nem is bántam - követve gyerekkeori énem különös álmait -, de hamar rájöttem, hogy tévedtem, amikor azt hittem, hogy ez életem végéig működni fog. Aztán izgalmas ötletelkre bukkantam, ilyen volt az avokádókrém...

Céklás keksz

süssünk süssünk valamit január 15, 2018
Szeretem a rózsaszínt - bár ezzel, azt hiszem, nem sok újat mondtam. Ennek a gyönyörű és nem mellesleg finom céklás keksznek a receptjét a január-februári Marie Claire-ben találtam. Az arányok egy kicsit változtak sütés közben, ezért a sütmemények inkább bíbor színűek lettek, mint pasztelrózsaszínek. Hozzávalók • 20 dkg finomliszt • 5 dkg vaj • 15 dkg barna cukor • 15 dkg pürésített cékla • 1 tojás • 1...

Séták Balatonfüreden

Gyere velem vidékre január 12, 2018
Egy kellemes séta a platánsoron, egy sütemény, ami a nagymamára emlékeztet, egy finom, meleg tea és Jókai lábnyoma az utcasarkon. Gyere velem Balatonfüredre! Füreden rendezték meg az első Anna-bált, Füreden fúlt vízbe Jókai Aranyemberének Krisztyán Tódora, Füreden írt maga Jókai is. Füreden láttam életemben először baglyot, Füredre jártunk lábat lógatni a legjobb általános iskolai barátnőmmel és Füredre lógtunk sütizni a gimiből a legjobb...