Matrjoska babáról mindenki hallott,
de vajon matrjoska városról is? Egy bájos, deres falvacskában édes, mézes
sütményházikók fénye pislákol. Gyere velem a zirci mézeskalácsfaluba!
A
karácsonyhoz olyannyira hozzátartozik a mézeskalács, mint az ünnepi
tévéműsorhoz az Igazból szerelem. Én tavaly veselkedtem neki életem első,
önálló mézeskalácssütésének, mint felnőtt létem kikezdhetetlen bizonyítékának.
Apró házikókat készítettem, amik alá – az eredeti terv szerint- pont befért
volna egy mécses, ha még rászámolok egy centit az alapra. Persze így is nagy
volt az öröm, miután elkészültem a tíz adag süteménnyel, és a lakás minden
vízszintes felületén az én házaim sorakoztak. Még a mai napig kerülnek elő
akkori próbálkozásom megkövült eredményei egy fiókból vagy a könyvespolc mögül.
Nem áltatom magam, ha tudtam volna, hogy ekkora munkával és másfél napi
hátfájással jár, talán bele sem kezdek az egészbe, de legalábbis kevesebb
tésztát gyúrok be. Soha nem értettem, hogy a nagynéném minden karácsony előtti
teendője mellet, hogy képes tökéletes, csipketetős, üvegablakos
mézeskalácsházakat készíteni. Idén legalább négyet elajándékozott már, ráadásul
megrendelései is érkeztek. A családban senki sem képes felvenni vele a
versenyt, sem mennyiségben, sem minőségben. Tavaly a nagymamámmal
megszégyenülve dugdostuk el a sajátjainkat, pedig becsületünkre legyen mondva,
azok is szépek lettek. A zirci mézeskalácsfalu azoknak a zarándokhelye lehet,
akik nem születtek olyan istenadta tehetséggel, mint a nagynéném, és az
ajándékfelkutatás hevében kevesebb idejük marad a konyhában, de nosztalgiával
töltik el őket a cukormázas süteményházikók.
Zirc, a Bakony mesefalvacskája
A
Dunántúl tele nem kedvez a kültéri programoknak. Amikor hazalátogatok
Veszprémbe, biztos lehetek benne, hogy legalább öt fokkal hidegebb van, mint a
fővárosban, a vonatról leszállva mostanában mindig megcsap a szibériaihoz
hasonló, folyton süvítő jeges szél. Zircen sincs ez másképp. Veszprémből visz
minket – anyát meg engem- a kivizöld kis
Twingo át a deres falvakon, a havas dombokon és a csupasz erdőkön. Mindössze 25
km, alig félórányi autóút Zirc. Szép időben érdemes megnézni az arborétumot,
ilyenkor inkább a város szimbolikus épületét, az apátságot vagy a
természettudományi múzeumot, de a Pepe Cukrászda időjárástól függetlenül
kihagyhatatlan.
Idén
pedig a kézműves alkotóház ad másodszor is otthont a zirci mézeskalácsfalunak.
A mézeskalács rövid története
Mézeskalácsot
már az ókori görögök is készítettek, sőt, mágikus erőt tulajdonítottak neki. A
süteményt a halottak szájába tették, hogy így engeszteljék ki Cerberust, az
alvilág őrzőjét, Püthagorasz pedig élő állatok helyett mézeskalács figurákat
áldozott az isteneknek. Az aquincumi ásatásoknál is több égetett cserépformát
találtak, amit az édesség sütésénél használtak. A magyar ősi méhész nemzet,
ezért nem csoda, hogy már 16. századi írások is utalnak bizonyos mézes bábokra.
Mivel a méz drága volt, csak ünnepi alkalmakkor használták fel sütemények
készítéséhez, az 1200-as évektől a kolostorokban vallási tárgyú figurákat és
életképeket formáztak meg belőle. Mátyás korában már munkálkodtak hivatalos
mézeskalácsosok, akik a Bécsen keresztül behozott keleti fűszerekkel dolgoztak,
a leghíresebb kalácsok azonban Erdélyben és Debrecenben készültek.
Mézeskalácsfalu
A
mézeskalácsfalvat Bognár Anita álmodta Zircre. A környéken élő hobbicukrászok
segítségét kérték a falu felépítéséhez, a legtöbb házat családok készítették
el. A második alkalommal létrejött kiállítás tematikája a csintalan manók és
csínyeik lettek.
A
Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház termében sorakoznak az elkészült
alkotások, a falu utcáin fényfüzérek futnak, bármelyik pillanatban feltűnhet az
egyik ablakban egy manó vörös arcocskája, és valóban ott is vannak, ha jól
figyelünk. Itt van Jancsi és Juliska klasszikus, édességekkel megpakolt
házikója, Grincs és a Fel! lufis háza is.
Gyere velem a Zirci Mézeskalácsfaluba!
A
mézeskalácsfalu kiállítás díjtalanul megtekinthető január 6-ig, ráadásul az
Alkotóház kézműves foglalkozásokat is tervez kicsiknek és nagyoknak. Azokat,
akik pedig december 22-ig meglátogatják a falvacskát, játékot hirdetnek. A
legtöbb háznál éppen valamilyen karácsonyi csínyt követnek el, aki a legtöbb
rosszaságot felfedezi a Mézeskalácsfaluban, megnyerheti Bognár Anita
mézeskalácsdíszeit.
Mézeskalácsház recept
Végezetül
pedig szeretném megosztani a tavalyi mézeskalács sütésem szupertitkos
folyamatát azoknak, akiknek kedvük támadt a házikó készítéshez.
600 g
átszitált finomlisztet, 200 g átszitált porcukrot, 2 kávéskanál szódabikarbónát
és 5 kávéskanál mézeskalács fűszerkeveréket összekeverek. Egy másik tálban 2
tojást, 200 g mézet és 2 evőkanál puha vajat keverek össze, és ehhez adagolom
kanalanként a lisztes mixet. A tésztát összegyúrom, és a hűtőbe teszem egy
éjszakára A tésztát nagyjából 3 mm vastagságúra gyúrom, és utána jöhet a
lyukasztás. Tavaly a házikókhoz az interneten kerestem sablont. Kinyomtattam,
kivágtam, rátettem a kinyújtott tésztára, és késsel körbevágtam. Amíg 6-7
percig sült az építőanyag, 170 fokon, addig kikevertem a húzómázat, amivel
aztán össze lehet ragasztani az elemeket és kidíszíteni őket. Egy tojás
fehérjéhez teáskanalanként adagoltam a porcukrot. Akkor jó a húzómázunk, ha
kanállal hozzáérünk, és a nyújtózkodó máz hullámként esik vissza, és meg is
marad. Ezt zacskóba töltöttem, és a végére apró lyukat vágtam.
Összeragasztottam a házikó elemeit, aztán kidíszítettem a háztetőt.
